Fogathajtás

A lovak szerepe az előző évszázadokhoz képest napjainkra nagyban megváltozott, a hadászatban szinte egyáltalán nem találjuk meg őket, a mezőgazdaságban csak bizonyos területeken jellemző az „igába fogásuk”.  A tenyésztés és a fajták fenntartása mellett azonban olyan terület is akad, aminek hagyományai ma is töretlenek.

A fogathajtás már az ókori görög olimpiák versenyszámai között is szerepelt. Az első szakszerűen megörökített kocsiverseny Homérosz Iliászában olvasható. A kocsiversenysport a római császárok korában óriási mértéket öltött. A Circus Maximusban a pompás lovakat, fogatokat és hajtókat Augustus császár korában 150 ezer néző, Domitianus uralkodása alatt 385 ezer néző láthatta időről időre. A fogathajtás, mint modern, szervezett sport azonban alig több mint 100 éves múltra tekint vissza. A Nemzetközi Szövetség (FEI) 1970-ben tette hivatalos sportággá, és a határozat értelmében az első hivatalos Európa-bajnokságot éppen Budapesten rendezték 1971-ben, négyesfogathajtó kategóriában. Egynapos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos „A” és „B” kategóriás versenyek három napon keresztül folynak. A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában. Maga a fogathajtás három kategóriából áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük. Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyes fogathajtó világbajnoksága. A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb. A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóink napjainkban a világ élvonalához tartoznak.

Fogatos lovak nevei

Nyerges:   A fogatban (kettes, hármas, négyes, ötös, hatos, hetes fogatokban) az a ló, amelyik a kocsi rúdja mellé bal oldalra van befogva. A nyeregből hajtott fogatok esetében ezt a lovat valóban felnyergelik.

Rudas:   A fogatban (kettes, hármas stb. fogatban) az a ló, amelyik a kocsi rúdja mellé jobb oldalra van befogva.

Gyeplős:   Négy vagy több lóból álló fogatokban a nyerges elé fogott ló.

Ostorhegyes:   Négy vagy több lóból álló fogatokban a rudas elé fogott ló.

Díjhajtás

Maratonhajtás

Akadályhajtás -

 Ne másolj, gépelt szöveg!