Western

A westernlovaglás különböző speciális ágak nagyon széles palettáját nyújtja. Durván három részre oszthatjuk őket:
1. A "fun" számok, ha lehet így mondani. Ezek például a funtrailek, a potatoe race és minden más, amihez nincs szükség feltétlenül westernlóra. Ezeket a számokat majdnem minden hobbilovasoknak tartott versenyen láthatjuk, ahol mindenféle stílusban lovagló emberek minden fajtájú lóval vagy keverékekkel barátságos versenyben mérik össze tudásuktt a szórakozás áll a középpontban - vagy legalábbis az a cél -, és nem annyira a versenyteljesítmény.at

2. A "valódi" versenyszámok, mint például a reining, a trail, a pleasure, a halter, a western horsemanship, a western riding.
3. A westernlovaglás nálunk még viszonylag ismeretlen részei, a "rodeó-számok".
De nézzük sorjában, először a "valódi" western versenyszámokat!

Reining

A reining tulajdonképpen "western díjlovaglás", amelyben a lónak - a verseny nehézségi fokától függően - különféle előírt feladatokat kell bemutatnia. Így például "repülő ugrásváltást", ami a hagyományos díjlovaglás ugrásváltásához hasonló feladat; a "roll back"-et, ami vágta, lefékezés, a hátsó lábon megfordulás és állásból ismét vágtázás; a spint, amely kimondottan gyors "hátsó lábon fordulás"; illetve a sliding stopot, ami pedig egy gyors vágtából történő lefékezés a szár meghúzása nélkül, amikor a ló a mellső lábával továbbfut, a hátsóval pedig "alácsúszik".
Ezen kívül az úgynevezett "speed control"-ra fektetnek nagy súlyt - a túl ideges ló, amelyet alig lehet megállítani, komoly pontlevonásokat kap. A ló korától függ, hogy milyen kantárral és hogyan szabad lovagolni. A fiatal lovakat kétkezes szárhasználattal, bosallal vagy csikózablával ellátott kantárral lehet bemutatni, az idősebbeknél gyakran kötelező a feszítőzabla és az egykezes szárvezetés.
A reining nagyon látványos versenyszám, melynek láttán a közönség gyakran képtelen egyhelyben ülve "nyugton maradni", és szabályosan felpattannak a helyükről a nézők egy-egy bravúros lovaglás láttán.

Trail

A trail viszonylag "kedélyesebben" folyik. Manapság már szinte minden olyan versenyen rendeznek trail számokat, ahol hobbilovasok is indulhatnak. Ennél a számnál a lónak és a lovasnak egy sor különböző akadályt kell leküzdenie, miközben főleg a feladatok nyugodt és helyes végrehajtására figyelnek. A ló és lovas közötti harmónia is befolyásolja a későbbi helyezést. A "forrófejűeknek" a trailvizsgán nincs helyük.
A trail versenyeken gyakran szereplő feladat például a műanyag ponyván való átlovaglás egy libegő szalag alatt, egy kapu kinyitása, egy vizesárkon való átkelés, rúdlabirintus stb. Minél magasabb osztályban versenyeznek, természetesen annál nehezebbek az akadályok - a végén a rúdlabirintusnak már "hátramenetben" is mennie kell! A lónak mindig érdeklődőnek és figyelmesnek kell mutatkoznia - a vonakodás az akadályok előtt vagy a szemmel látható megriadás természetesen pontlevonással jár. Van egy olyan változat is, amikor a lovat a trailpályán át kell vezetni - nagyon érdekes alternatíva fiatal lovaknak vagy lovasoknak! A győztes az, aki a lovával a legtöbb akadályt a legszebben oldotta meg.

Pleasure

A pleasure versenyszámok egy díjlovas számára nagyon idegennek tűnhetnek. A lovat mindhárom jármódban hosszú száron lovagolva kell bemutatni. A western horsemanshippel ellentétben a pleasure-ben kizárólag a ló mozgását értékelik. A ló sokat dicsért "ellazult" tartása azonban néha már a mellső lábakat komolyan megterheli, ha olyan mély fejtartásig fokozódik, hogy az USA-ban az ilyen lovakat a "peanut roller" (= "mogyorógörgető") gúnynévvel illetik, mivel annyira mélyen tartják a fejüket, hogy egy földimogyorót is görgethetnének vele.
A pleasure-t csoportban lovagolják, de minden lovas egyénileg lovagol, a bírók csupán utasításokat adnak a jármódról és az irányról. A vizsga végén a lovaknak a pálya közepén kell felállniuk, és nyugodtan állva maradniuk - ami sokkal nehezebb, mint amilyennek kinéz! Ezen kívül a ló és lovas közötti harmóniát is értékelik, de nem olyan súllyal, mint a többi osztályban, ahol ez áll a középpontban. A jármódok, amelyeket a pleasure-lónak be kell mutatnia, a "walk" (lépés), "jog" (a westernlovak nagyon lassú, szinte teljesen akció nélküli ügetése) és a "canter" (nagyon lassú és nagyon kényelmes, háromütemű vágta - amit nem is olyan könnyű lovagolni!).

Halter

A halter osztály alapjában véve szépségverseny, amikor a ló felépítését kézen vezetve értékelik. Természetesen itt is nagy súlyt fektetnek a lovak száron vezethetőségére lépésben és ügetésben, valamint mozgásukra. Ebben az osztályban a fajtákat persze külön-külön értékelik.
Itt is léteznek, éppen a fiatal lovak osztályaiban, néha visszásságok, különösen az Egyesült Államokban zajló megmérettetéseken. A csikókat hormonok és tápok túlzott adagolásával növesztik meg, hogy minél jobban megközelítsék az "izmos" westernló ideálját. Nem is kell mondani, hogy ezek a lovak emiatt versenylóként később csak ritkán tudnak eredményeket elérni.

Horsemanship

A western horsemanship osztály a pleasure-höz hasonló, de itt inkább a lovast értékelik, és kevésbé a lovat. Rögtön az elején egy kapun kell átlovagolni, amelyet aztán be kell csukni, majd különböző előírt feladatokat bemutatni, mint a repülő ugrásváltás és megállások. A jó teljesítmény alapvető feltétele itt a jól lovagolt és átengedő ló, mivel éppen erre fordítanak nagy figyelmet. A segítségadás és a harmonikus összbenyomás is erősen befolyásolja az értékelést.

Rodeó-számok

A különféle "rodeó-számok" egy része nálunk még eléggé ismeretlen részei a westernsportoknak, aminek fő oka, hogy sok számuk megrendezése ellenkezik a Nyugat-Európában meglévő állatvédelmi rendelkezésekkel. Ugyanakkor persze egyáltalán nem minden állatkínzás, amit a rodeókon bemutatnak. Sok szám még meg is egyezik a mi versenyszámainkkal, mégis a rodeó-számokhoz soroltam őket, mert valóban egy kaliforniai rodeón láttam őket.
Kezdjük a bemutatást a "cowboy-utánpótlás" számára kiírt ifjúsági számokkal.

Best working outfit

Itt három korcsoport létezik: 4-7, 8-11 és 12-15 éves korig. Ennek a számnak tulajdonképpen a lovagláshoz semmi köze, kizárólag a gyerek és a ló megjelenését értékelik, ami az egészen kicsiknek biztosan nagyszerű élmény.
A parádén gyakran adnak díjakat a legcsinosabb "junior-", illetve "senior-cowgirl"-nek, a legjobban kinéző "junior-", illetve "senior-cowboy"-nak és a legjobb "ranch group"-nak, amely gyakran egy család tagjaiból tevődik össze.
Aztán jön a junior western horsemanship osztály, 12 évnél fiatalabbaknak, illetve 12-15 éveseknek, ami nagyon hasonlít a verseny western horsemanship-re, de kizárólag gyerekek számára rendezik.
A junior reined stockhorse osztály ugyanezekben a korcsoportokban az előző szám fokozása, megmutatja, mennyire harmonizál egymással a ló és a lovas egy egyszerű reining számban.
Ezután a junior cowhorse osztály következik, szintén 12-15 éveseknek. Itt a lovat szintén reiningben mutatják be, de ezen kívül egy marhával is "dolgozni" kell a mottó alapján: gyakorlat teszi a mestert! Gyakran csodálkozhatunk, milyen ügyesen állítja egyik-másik kis fickó a longhornt a sarokba!
Igazán sodró lendületű a "keyhole race", azaz a "kulcslyukfutás", amelyet szintén két korcsoportra osztanak: 12 éves kor alatt és 12-15 év között. Itt a lovasnak egy körbe kell belovagolnia teljes sebességgel, ahová csak egy keskeny folyosón lehet bemenni. A körben aztán meg kell fordulni, és ismét kilovagolni - ez gyakran már szinte tökéletes megállásokban, "sliding stop"-okban és "roll back"-ekben tetőzik - de jegyezzük meg még egyszer: mindez csak gyerekeknek!
Szintén a rodeón látható gyakran az úgynevezett "Potatoe Race", amely azonban tényleg csak egy "just for fun", azaz a móka kedvéért rendezett verseny, és gyakran a szünetek kitöltésére szolgál - ami azért nem akadályozza meg benne a közönséget, hogy a 16 év alatti fiatalokat úgy buzdítsa, ahogyan azt nálunk csak a focimeccseken hallani! Minden jövendőbeli cowboy és cowgirl további reiningszáma a "junior quadrangle stake race". Itt egy pályán bizonyos számú rudat kell a lehető leggyorsabban megkerülni, anélkül hogy megérintenék vagy akár feldöntenék azokat.
A barrel race, azaz a hordókerülés hasonlít ehhez, amely szintén leginkább a fiatalok versenye, a különbség csupán a rudak helyett hordók használata.
Az abszolút tehetségek számára ott van végül a junior team roping, ahol 8-15 évesek kettesével mutathatják meg, hogyan fognak be lasszóval egy fiatal marhát.
A rodeó felnőtt számait a következő számunkban ismertetjük.