|
|
|
|
|
A póló kezdetei az idők homályába vesznek, de az bizonyos, hogy már időszámításunk előtt évszázadokkal játszották Perzsiában, ahonnan elterjedt egész Ázsiában, főként Tibetben, Indiában, Kínában és Japánban. A pólót az Indiában állomásozó angol lovastisztek fedezték fel a modern kor számára 1850 körül, első klubjukat Angliában 1869-ben alapították. Innen kezdve a póló világszerte hódít, a legtöbben Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Mexikóban és Indiában játsszák.
Európában a század eleje óta ismert és népszerű, a II. világháborút megelőzően egész Európában és Magyarországon is rengetegen űzték. (Például az 1936-os berlini olimpián a magyar csapat kitűnő eredményt ért el.) Nyugodtan állíthatjuk, hogy a póló ma világszerte reneszánszát éli. |
|
|
|
|
|
A magyar lovaspóló újjászületésének története |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1993-ban két Amerikát megjárt magyar ötlete nyomán néhány lelkes lovasember újjá alakította a nagyhagyományú Budapesti Polo klubot.
Rövid hányattatás után állandó helyet teremtettek a játék számára a Káli-medencében, Szentbékkállán, az egyik alapító tag, Dvoracsek György vezetésével a magyar pólósok.
1997-ben az első nemzetközi mérkőzés megrendezése óta itt nyílt rendszeres lehetőség az új játékosok csatlakozására, a játék elsajátítására, gyakorlására és hétvégenként klubmérkőzések lebonyolítására. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A terület adottságai révén záloga lehet a honi pólósport fejlődésének.
Jelenleg is Szentbékkállán található az ország egyetlen nemzetközi méretű pályája, ahol az elmúlt évek során megfordultak argentin, osztrák, német, egyiptomi, cseh, moldovai vendégjátékosok és edzők. |
|
|
|
| | |