Vadászlovaglás

Gyakorlott lovasok számára az ôszi-téli vadászlovaglás jelenti a lovaglószezon befejezésének és az új szezon kezdetének méltó megünneplését. E hagyományos lovas program a régi korok lovas vadászatait eleveníti fel, melynek középpont-jában ma már nem egy róka, szarvas vagy vaddisznó elej-tése, hanem egy mintegy 25 km-es, akadályokkal nehezített terep végiglovaglása áll. A háromnapos program elsô napján a lovasok próbalovaglás során megismerkednek, megbarátkoznak lovaikkal, és né-hány könnyebb akadályon bizonyíthatják gyakorlottságukat. A vadászlovagláson természetesen nem lovasok is részt vehetnek, ôk fogaton kísérik a lovascsapatot.

A második nap a vadászlovaglás napja. A vadászmester kürtjelére a vadászruhába öltözött lovasok felsorakoznak, és a szabályok ismertetését követôen a vadászmester ismételt kürtjelére a rókát jelképezô lovas után indulnak. Az üldözô csapat elején a vadászmester és két segédje halad, akiket a lovaglás során megelôzni nem szabad. Az útvonal a legszebb és a legérdekesebb tájakon 50-70 cm-es, természetes akadályokon át vezet. Az útvonal felénél a lovasok és lovak szü-netet tartanak, a lovasok hangulatos szabadtéri ebédet fogyasztanak el.

A második szakasz végén a vadászmester jelzésére mintegy 600-800 m-es sima terepen a résztvevôk versenyre indulnak a rókát jelképezô vezetô lovas vállára tuzött rókafarok megszerzéséért. Este vadászvacsora, illetve vadászbál keretében összeül egy “bíróság”, amely ítélkezik a résztvevôk felett a lovaglás alatt elkövetett kisebb-nagyobb szabálysértések miatt. A büntetést és bírságot többnyire helyben, késô éjszakáig tartó vidám mulatság keretében egyenlítik ki. A harmadik, levezetô napon könnyu, egy-két órás tereplovag-lással búcsúznak a lovasok egymástól és lovaiktól. A vadász-lovaglásokat Észak-, Nyugat-, és Dél-Magyarországon erdôs, dombos vidéken, Közép- és Kelet-Magyarországon pusztai területen, vízparton rendezik meg.