Eredete 1853-ra tehető, mikor is I. Ferenc József elkobozta a kisbéri Batthyány-birtokot és katonai ménessé tette meg azt. A ménes működése 5 angol telivér ménnel, 17 kancával és szinte valamennyi fajta jelenlétével kezdődött. A kereszt-fedeztetésekkel elérték hogy 1990 körül, a fedezőmén állományban majdnem csak félvérek álltak, amiknek addigra kifejlődött egy önálló, a telivérhez hasonló, de annál nemesebb küllem és kevésbé kényes szervezet. 1939-ben német sportlovakkal nemesítették tovább a fajtát. A második világháborúban Németországba menekítették a 630-as létszámú ménest, onnan 1948-ban már csak 150 kisbéri ló tért vissza. A háború után az állományt Bábolnára helyezték át, sorsára hagyva a kisbéri istállókat és lovardát. 1661 ismét áthelyezésre került a ménes a Sütvényi tenyészetbe, de tradícionális ménvonalakat nem bírták visszahozni. 1989-ben megalakult a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület 60 alapítóval és 260 kancával. Mára a tagok száma 670-re, a kancák száma 120-ra nőtt. A kisbéri félvér sárga színű, de tarka kivételével minden szín előfordul. Marmagassága 165-170 cm. Elsősorban hátaslónak használják, bármely sportágban megállja a helyét, de hosszú túrákon is bizonyította már kitartását.

Saját szöveg, ne másold le!!!