Fajta alapító ménjét, az arab telivér Gidran Senior-t 186-ban Fechtig báró vásárolta. A sárga, fajtához képest erős testalakú mén hat törzsmén ivadékot nemzett, amelyek közül Gidran II. nevű, erős örökítő génekkel rendelkező fia Mezőhegyesen fedezett arab, moldvai, erdélyi és magyar kancaanyagot. 1840 után a származás szerinti csoportosításkor derült ki, hogy a mezőhegyesi sárga színű ménes főként Gidran származású. Ezt követően lett tudatos gyakorlat a Mezőhegyesen alkalmazott vonaltenyésztés. A törzs, a vonal 1885-ben lett hivatalosan fajtává minősítve. A fajta kialakítás és fajta fenntartás során használtak arab és angol telivér méneket is. Az első világháború után ez a fajta is nagy veszteséget szenvedett, a ménesben 13 kanca maradt. 1944-re újból 90 kancára fejlesztették az állományt, de a második világháború miatt ismét csak 28 kanca maradt meg. Szerencsére Romániában fennmaradt az összes kancacsalád, importokkal frissítették fel a hazai méneseket, a Marócpusztai állami ménesben jelen van az összes-15- eredeti kanca család és a 3 ménvonal. Színjében elvárás a sárga, annak lehet összes árnyalata, de törekedni kell tenyésztőinek az egység megtartására. Marmagassága 160-170 cm-es átlag közé esik. Alkatából adódóan minden sportágban képviselteti magát, bár fogatban nem szívesen alkalmazzák nehéz problémamegoldó képessége miatt. Nyugodt vérmérséklete, jóindulatúsága miatt gyerekek lovagoltatására is bátran használják, testesebb egyedei ugyanakkor a nagytermetű lovasokat is könnyen elbírják.

 Saját szöveg, ne másold!!!