Bábolna 1836 óta tartja és tenyészti. Magyarországra számos arab lovat hoztak be Arábiából, ki keresztezésekkel alakult ki a ma gyöngyszemnek tartott shagya arab, de arab telivérek tenyésztését sem hagyták el. Ez a két fajta fenntartása váltakozva került előtérbe. 1990-től Bábolna újra előtérbe helyezte a shagya arabok tenyésztését, így mára ismét a világ egyik legjelentősebb shagya arab tenyészete lett. Ma a magán lótartók körében egyre népszerűbb fajta, de a szigorú törzskönyvi ellenőrzésben tartott arab és shagya arab lovak száma csak néhány száz egyed. Az arab telivér és a shagya arab egészen kis létszámban van magántulajdonban, az arab félvérek, vagyis más fajtával keresztezett egyedeik inkább jellemzőek. Az arab telivért a száraz, harmonikus „csuka” azaz homorú fej jellemzi, ívelt, magasan illesztett nyaka, magasan hordott farka, az élénk vérmérsékletet tükrözi. A shagya arab tömegesebb, inkább félvéres benyomást kelt, ennek ellenére nemes küllemét nem veszítheti el. Marmagassága: 149-160 cm. Szinte utolérhetetlen a távlovas sportban, de egyes egyedei az ugróversenyeken is jól szerepelnek. Fogatban is használják, de kis termete miatt nem szívesen versenyeztetik. Az idegenforgalomban inkább a hosszabb lovas-túrákra szakosodott istállókban tartják az arab lovakat, szívósságuk, kitartásuk miatt. Mivel az iskola munka untatja, a változatosságot, a terepet és kihívást igényli.

 Mivel a lovassport közelében minden típusú ember megtalálható, nem szabad elfelejteni az utánpótlásnak számító 3-4 éves gyerekeket, de a hobbi szinten nagy számban lovagló testesebb embereket sem. Nagyobb lovardákban tartanak pónikat, vagy kislovakat a legkisebbek számára, valamint "sodrott" lovakat a legnagyobbaknak.