Dartmoor póni

A fajta Dartmoorból származik, amely tulajdonképpen magasföldi mocsár Angliában. Már 1012 óta élnek a környéken pónik, amelyeket a 18. század folyamán könnyebb kocsilovakkal, welsh pónival, telivérekkel és arabbal kereszteztek. Azért, hogy a tenyésztési munkát ellenőrizhessék, a fajtát 1898-ban bejegyezték. A II. világháború befejezése után azonban csak két bejegyzett mén és 12 kanca volt az állományban. A törzskönyv 1957-ben történt bezárása után azonban a tenyésztés újra megindult és ma szigorú ellenőrzés mellett folyik.

Felhasználás: A dartmoor pónikkal azelőtt ónt és szenet szállítottak a bányákból a tengerparti kikötőkbe, de megbecsült pásztorlovak is voltak, elsősorban a juhok őrzéséhez. Ma első osztályú hátaslovak gyermekek számára, ráadásul jól ugranak, és fogatban is remekül használhatók. Nagyobb pónik, arabok és telivérek bekeresztezésével egy kifejezetten lovaglásra való pónit hoztak létre.

Küllem: A dartmoor póniknak kis, elegáns fejük van, erősen távol és szétálló egérfülekkel. A szemek nagyok és fénylők, a nyak erős, a hát közepesen hosszú. Az ágyéktájék és a far erőteljes. A magasan tűzött farok telt és hosszú. A végtagok csontozata finom de erős, a pata kemény. A legtöbb póni sötét pej, de szürkék is előfordulnak.

Jellemzők: A dartmoor pónik erősek, vonzó külleműek, barátságosak, és könnyű a takarmányozásuk, mert egyszerű takarmányokkal is megelégszenek, és szinte minden klimatikus adottsághoz jól képesek alkalmazkodni. Az állatok sokoldalúak: jó az ugrókészségük, járásuk pedig szabad és széles.

Marmagasság: 1,27 m körül