A ló használata egyéb területen

Európában a XV-XVI. század a reneszánsz kora. A lovaglás ekkor már művészetet is jelentett. A XVI. század elején a tehetősebb királyi udvarok, legfőképp a franciák, lovaglótanárokat alkalmaztak. Nekik köszönhető a lovaglás nagymértékű fejlődése. Az akadémiai lovaglóművészet alapköve a spanyol ló volt. Természetesen, ennek harcászati vonatkozásai is voltak, a lovak ekkor még nem mentek ki a "divatból". Sőt, új fegyvernemek jöttek létre, mint pl. a huszárság, melyben a magyarok is meghatározó szerepet játszottak. Az első császári magyar huszárezredet 1688. december 10-én alapították meg, utoljára a II. világháborúban alkalmaztak lovas alakulatokat, magyar huszárokat is.

A lőpor feltalálása után a legfontosabb fegyverkezésinem a tüzérség lett, itt a lovak szerepe annyi volt, hogy ezt a modern stratégiai eszközt az optimális kilövési állásba kellett vontatni. Ezeket a lovakat a II. világháborúban is alkalmazták, mint tüzérhármas hatosfogat.

Az 1789-1832 között zajló ipari forradalom megszabadította ugyan az embereket a nehéz fizikai munkától, de a többmilliós lóállományt nem érintette, ugyanis a fejletlen úthálózat, a motoros járművek hiánya vagy kevés száma miatt még mindig a lovak igaerejére alapoztak.

Több mint egy évszázadon át a vasút volt az egyik legnagyobb lófelhasználó. Nagy szerepe volt a lovaknak a személyszállításban is. A múlt század végén Londonban naponta 11300 lovas taxi járta az utakat. New Yorkban 1880-ban 150000-re becsülték a lovak számát.

  Könyvajánlás:

LOVAK - NATIONAL GEOGRAPHIC

Ismertető:

Kötetünk pompás fotói ízelítőt adnak a ló és az ember kapcsolatának háromezer éves történetéből - régóta értünk robotoló és harcoló, bennünket türelmesen hordozó társunk sokszorosan kiérdemelte, hogy tisztelegjünk előtte.