Feltehetően már a legelső lovasok is rendeztek versenyeket egymás között. A mai modern, versenypályán megszokott impozáns lóversenyekig azonban hosszú út vezet.
Egyre gyorsabb lovak
A lóversenyek eredetileg a tenyésztőket ösztönözték, hogy egyre gyorsabb lovakat tenyésszenek ki. Ma a versenyek főleg pénzről szólnak, igen sok pénzről!!!
Az ókorban
A régi Görögországban már Kr. e. 680 óta rendeztek fogathajtó versenyeket az olimpiai játékok keretében. Ezeken a négy egymás mellé fogott lóval (quadriga) rendezett versenyeken minden megengedett volt, még az ellenfél kocsijának az akadályozása is!Ezek a brutális versenyek mindig sok áldozatot követeltek mind a lovak, mind pedig a lovasok köréből. A nyereg alatti versenyeket Kr. e. 640körül vezették be. Ezek kevésbé voltak látványosak, ezért megpróbálták vonzóbbá tenni őket. Rendeztek például éjszakai stafétaversenyeket, amelyek során a lovasok égő fáklyát adtak tovább egymásnak. Már akkoriban is kötöttek fogadásokat.
Templomtoronyversenyek
A római birodalom bukása után már csak ritkán került sor lóversenyre. Csupán a 14. Században Angliában kezdett divatba jönni a „templomtoronyverseny”. Ezeket a versenyeket elsősorban gazdag földbirtokosok rendezték.Az ugyanazon pontról induló lovasoknak árkon-bokron keresztül kellett lovagolniuk, hogy elérjenek egy falut,amelynek a tornya látható volt valahol a távolban. A cél eléréséhez szabadon választhatták meg az utat.
Közben le kellett győzniük az útjukba kerülő akadályokat: sövényeket, kerítéseket, falakat, árkokat, patakokat, vízcsatornákat…
Az első galoppversenyek
Angliában a 16. században kezdetét vette a rendszeres lótenyésztés. Egyre több méntelepet alapítottak, s a lóversenyeken magas pénzdíjat tűztek ki. Ez a tenyésztők számára ösztönzésül szolgált, hogy minél gyorsabb és kitartóbb lovakat neveljenek, amelyeket postakocsik elé fogtak, illetve a hadseregben alkalmaztak.I. Jakab ugyanezzel a céllal szabályozta a lóversenyeket, és nyitotta meg Newmarketben az első mai értelemben vett angol versenypályát.Cromwell, a puritán diktátor, aki elutasította a fogadásokat, 1654-ben betiltotta a lóversenyeket. Néhány évvel később azonban ismét engedélyeznie kellet őket.
A telivérek születése
Az angolok a 18. Század kezdetén nagy számú arab és berber lovat importáltak a szigetországba. Ezeket angol fajokkal keresztezték: és megszületett a telivér. A versenyek akkoriban több mint 6000 méteres távon zajlottak (ma mintegy 3000 méter).
A nehéz pályák alaposan próbára tették a lovak kitartását és gyorsaságát egyaránt.
A tenyésztők azonban lassanként egyre inkább a gyorsaság alapján választották ki a lovaikat – a szigorú szelekcióknak köszönhetően a telivérek ma rövid távon a világ leggyorsabb lovai.
A lovassport Magyarországon
Nálunk a lóverseny a 19.sz. elején jött divatba, különösen gróf Széchenyi István buzdítására. Az ő nevéhez fűződik a magyar lótenyésztés megalapítása.
AJÁNLOM AZ OLDALT
