2. Ez azért nagyon fontos, mert hiába hisszük, hogy minden tekintetben kielégítettük lovunk szükségleteit / aminosavakban is /, ha ezeket a táplálóanyagokat nem képes megemészteni.

3. A fehérje az, amiről már majdnem minden lótulajdonos hallott, mert sokan e szerint osztályozzák a különböző lótápokat és koncentrátumokat / 14-20 % /.

4. A fehérjéről bizonyított tény, hogy etetett mennyisége jelentősen befolyásolja a növekedést illetve a tejtermelést.

5. A legújabb kutatások szerint a lónál a Treonin a második limitáló aminosav a lizin után.

6. Nagyon sok ló fehérjeigénye a napi adaggal maximálisan kielégített, mégis több aminosavban hiányosan takarmányozottak.

7. Más lovaknál, melyek csak tömegtakarmányokon nőnek fel, közepes növekedési ütem mellett, szinte minden tekintetben kielégítettek szükségleteik.

8. Ezen dolgok magyarázataként a következő gyakorlati dolgokat kell figyelembe venni :
- A felszívódás pontos helye
- A takarmány összetevők pontos beltartalmi paraméterei és biológiai értékük.
- A fehérje bevitel pontos mennyisége
- Az etetések gyakorisága
- A különböző takarmányok áthaladási ideje  az emésztő traktuson.

9. Nagyon sok tényező befolyásolhatja a nyersfehérje emészthetőségét, legfőképpen a takarmánykeverékek energia, rost és aminosav garnitúrája, mindezek miatt sosem szabad emészthető nyersfehérjével számolni a lovaknál, csak nyersfehérjével.

10.  A következő kísérletet végezték el :
- Éves csikókat 360 kg-os testtömeg mellett naponta kétszer takarmányozták
- 60:40 % volt az etetett zab és lucerna egymáshoz viszonyított aránya, naponta a testsúly 2,5 %- ban etetve.
- Az NRC szabvány figyelembevételével mind a fehérje: energia, mind a lizin: energia igények tökéletesen ki lettek elégítve.

Megnevezés	Fehérje%	Lizin%
Zab, 60 %-ban	56	48
Lucerna széna, 40 %-ban	62	66
ÖSSZESEN	118	114

 
11. Az 1989 -es NRC 60 %-os átlagos fehérje emészthetőséggel számol. Farley 1995-ös kísérletében arról számolt be, hogy a zab emészthetősége 53,9 %, míg a lucernaszénáé csak 21 % a vakbélben. Ezáltal ha a ténylegesen felszívódott táplálóanyagokat vesszük lajstromba, akkor a következő képet kapjuk.

Megnevezés	Felszívódott Fehérje%	Felszívódott Lizin%
Zab, 60 %-ban	72,9	62
Lucerna széna, 40 %-ban	31,3	33
ÖSSZESEN	104,2	95*

12. Ezen az ábrán jól látható, hogy hiába etettünk meg az igénynél 14 % -al magasabb lizint, ha a felszívódás csak 95 %-os. Hiába tartalmaz a lucerna széna kétszer annyi lizint, mint a zab, ha a felszívódás csak 33 % -os a vékonybélben. Így a kielégítettség nem áll fenn, közel 20 % lizint „ elvesztettünk” .
 
13.   A következő kísérletben a zab és a lucerna széna hasznosulását hasonlították össze a takarmány keverékkel és lucerna szénával etetett lovak fejlődésével.

14. Az eredmény meglepő !

15. Mindkét kísérletben az NRC szabvány szerinti maximális szükségleti normákat vették figyelembe, sőt még a zabos takarmányadaggal is 115 % -os fehérje és 107 % -os lizinszintet értek el.

16. 

Mérés 1. csoport, zab + lucerna széna 2. csoport, takarmány keverék + lucerna széna
Napi testtömeggy. (kg ) 0,64      0,57
Marmagasság ( cm )    5,00       6,40
Zsírképződés ( cm )     0,42        0,22

      Tehát az 1. Csoportban a csikók kisebb növekedési ( marmagasság ) értékek     mellett, nagyobb napi testtömeg gyarapodással kétszer annyi zsírt halmoztak fel szervezetükben, míg a magasabb fehérje : energia és a magasabb lizin : energia arányt biztosító takarmány keverékkel takarmányozott csikók magasabbra nőttek a kísérlet alatt, ugyanakkor vékonyabb „ szalonnát” növesztettek. ( 0,42 cm vs. 0,22 cm ). Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy több mint 10 % -al kisebb volt ezen csoport napi testtömeg gyarapodása.

17. Egy takarmányadag összeállításánál semmiképp sem elég csak az NRC szabvány értékeit kielégíteni. Inkább takarmánykeveréket kell etetni, ami megfelelő mennyiségben emésztődik a vékonybélben.

18. A kísérleti eredmények ellenére az is előfordulhat, hogy okszerűen összeállított takarmánykeveréken és szénán felnőtt csikók valamilyen aminosavban hiányt szenvednek, míg a folyamatosan legelő lovak, melyek semmilyen kiegészítésben nem részesülnek, minden aminosavból eleget vesznek fel. Tehát a folyamatosan az állat rendelkezésére álló takarmányból sokkal jobb az emésztés hatásfoka, hiába etetjük ugyanazt a táplálóanyag összetételt abrakfélékkel egy nap kétszeri alkalommal.

19. A vékonybélben a takarmány csak 70,4 – 85,7 percig tartózkodik, emiatt nagyon könnyű túlterhelni, és ezáltal rontani az emésztés hatásfokán. Ez azt jelenti, hogy abrakon tartott csikóknál behatárolt, hogy mennyi fehérjét képesek egy „ adagból” megemészteni és feldolgozni. Pónikon végzett kísérlet szerint, ahol szójára alapozott takarmány keveréket etettek egy nap négyszeri alkalommal, egy bizonyos szint után nem nőtt a felszívódott N mennyisége.
Túlterhelődött az emésztőtraktus !

20.  A végső következtetést a következőképpen vonhatjuk le :

Egy etetésnél se etessünk meg lovunkkal 250 grammnál több nyersfehérjét. Ez azt jelenti, hogy egy jól összeállított takarmánykeverékből egy 400 kg testtömegű csikóval semmiképp ne etessünk meg 2 kg -nál többet egy alkalommal, mert nincsen semmi értelme. Ez egy 8 % körüli fehérje tartalmat feltételez a takarmánykeverékben 2 kg -nál.

Ha a lehetőségekhez képest leggyorsabb, legerősebb növekedés a cél, akkoris elég egy 14 % fehérjetartalmú, 12 MJ / kg emészthető energia tartalmú takarmánykeveréket etetnünk a testtömeg maximum 1,5 % -ban, háromszori alkalommal naponta. De minél többször etetünk egy nap, annál jobb a takarmányok hasznosulása.
Egy csikó, ha ad libitum legelhet, akkor 13 órán át eszik egy nap, így a legjobb a takarmány hasznosulása.

Ezért etette 150 évvel ezelőtt  Szécheny naponta hétszer lovait, nem pedig kétszer. ( Lehet, hogy ő már mindezt tudta ? )
 

Reischl Sámuel

Forrás: Lovasok.hu