A legveszélyesebb és legköltségesebb ló megbetegedés a kólika. Miért ilyen nagy probléma a kólika, és mit tehetünk ellene ?
A válasz ezekre a kérdésekre valószínűleg a ló  emésztőtraktusának felépítéséből és annak működésének megértésében rejlik.
Megfelelő takarmányozással, ami illeszkedik a ló emésztőrendszeréhez és a tápanyagok felszívódásának módjához, jelentősen csökkenthető a kólika kialakulásának veszélye.
A rajz a ló emésztőrendszerét mutatja. Elsőként, A-val jelölve a meglehetősen kicsi gyomor, utána a hosszú és kanyargós vékonybél ( B ). A gyomor és a vékonybél az, ahol a fehérjék, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok jelentős része emésztődik és felszívódik.
A vékonybél után következik két igen jelentős szerv. A vakbél ( C ) és a vastagbél ( D ). Ez a két része az emésztőrendszernek azért fejlődött ki, hogy a ló túlélje a magas rosttartalmú étrendet. Közel 100 liter folyadékot és több milliárd baktériumot tartalmaznak ezek a bélszakaszok, melyek enzimeket termelnek többek között – amelyek segítenek feltárni és fermentálni a rostot.
A ló emésztőrendszere folyamatos takarmányfelvételre és magas rosttartalmú takarmányra rendezkedett be. A takarmány gyorsan áthalad a gyomron és a vékonybélen, majd a vakbélben és a vastagbélben tovább időzik, ahol baktériumok segítségével erjesztődik meg. Ez a típusú emésztés azért alakult ki, mert a lovak gyakran csak rossz minőségű, rostban gazdag de nagy mennyiségű takarmányhoz jutottak. Ez ideális a vadon élő, illetve a rideg tartásban tartott lovaknak, ahol ugyan nem túl tápanyag dús, de annál nagyobb mennyiségű legelőfű / széna áll rendelkezésre.
A ló emésztőrendszere rosszul tervezett, különösen a nagy mennyiségű és koncentrált takarmányok felvételét tekintve. Magas abrak adagok esetén a gabonafélék gyorsan áthaladnak a gyomron és a vékonybélen. Gyakran kevesebb mint a 60 % -a emésztődik meg ez idő alatt az abrakféléknek. A takarmány ilyen magas energia és fehérjetartalommal érkezik a vakbélbe és a vastagbélbe, ahol tejsavas erjedés kezdődik, ami lecsökkenti a pH-t , ezzel rengeteg baktérium és protozoa pusztulását okozva. Ezek a baktériumok nem csak kárba vesznek, de toxinok is képződnek, ami kólikához vezet.
Néhány jó tanács, melyek betartásával jelentősen csökkenthető a kólika kialakulásának a veszélye.
· Végezzünk folyamatosan féregtelenítést. Az emésztőrendszeri paraziták gyakran okoznak kólikát.
· Biztosítsunk mindig elegendő rostot a takarmányadagban. Minimum 1 kg szénát etessünk 100 testtömeg kg-onként. Magasabb szálas arány tovább csökkenti a kólika veszélyét.
· Növeljük az etetések számát. Többször keveset enni a humán étrendben is tanácsos. Ezt a lovaknál se felejtsük el. Ne etessünk egy alkalommal egyszerre 2,5 kg-nál több abrakot.
· Etessünk alternatív energiaforrásokat.  Sokszor a feltáratlan energia tartalom a kólika kiváltója. Próbáljunk zsírt, vagy szárított répa szeletet etetni energia forrásként.

Ne felejtsük el, hogy a kólikát legtöbbször az ember okozza. Ha sikerül olyan takarmányozási kultúrát kialakítani, ami a lehető legközelebb áll a természetes takarmányozáshoz, akkor ki lehet  kiküszöbölni a kólikát. Állandó, változásoktól mentes étrendet biztosítsunk, ami garantálja a bélbaktériumok sértetlenségét.

Reischl Sámuel
Lótakarmányozási tanácsadó