A falka törvénye

A farkasok megszelídíthetőségének, háziasításának és végső soron leszármazottaik, a kutyák ragaszkodásának, hűségének elsődleges oka és magyarázata - mint majd később még részletesebben kifejtjük - az, hogy ezek az állatok rendkívül társas hajlamú lények. Valamennyi kutyaféle közül a farkasban a legerősebb a falkaszeretet, a "közösségi szellem". A falkán belül a farkas az év nagy részében társas életet, az esztendő kisebb részében családi életet él. Ez természetesen azzal jár, hogy ösztönös viselkedésmintái a családi és falkaélethez egyaránt alkalmazkodnak.

Valamennyi kutyaféle közül a farkasban a legerősebb a falkaszellem, a közösségi ösztön

A kutatók szerint a farkasfalka tulajdonképpen együtt élő család vagy családcsoport. A falkát általában öt-hat kifejlett állat is létrehozhatja, de számoltak már 32 farkasból álló falkát is. Télen, ínséges időkben, vagy éppenséggel bőséges zsákmányszerzést kínáló tájakon a falkák nagyobb hordává tömörülnek. Ám a hordán belül a falkák ilyenkor is megtartják önállóságukat, s csak laza kapcsolatban vannak egymással.

A falka társas életét szigorú rend: hierarchia szabályozza. Tevékenységét egyetlen uralkodó hím, a falkavezér határozza meg. A vezéri "státus" több kiváltsággal jár. Schenkel a bázeli állatkert farkasait tanulmányozva például megfigyelte, hogy a farokemelés mozdulata és az olyan ismerkedési póz, amelyben a szuka odatartja farát a szaglászó hímnek, kizárólag a falkavezérnek és nősténynek - neki is csak a vezérrel szemben - "előjoga". Ha jelenlétükben egy alacsonyabb rendű nőstény hagyja magát megszagolni, a "vezérné" azonnal megbünteti, a vezér pedig minden hímet megdorgál, ha az megszagol egy nőstényt. A falkában a vezért kivéve minden farkasnak csapott farokkal kell közlekednie, a hímeknek azért, mert alávetett állatok, a nőstényeknek pedig azért, hogy elrejtsék ivarszervüket. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a megfigyelések kizárólag állatkertben - tehát elég szűkös területen - tartott farkasokra érvényesek.

A farkas kitartó vadász. Állóképessége egyenesen bámulatos, a kiszemelt prédát gyakran 10-15 kilométeren át üldözi

A falka vezetője tehát a falka összes többi tagja fölött uralkodik, párja pedig az összes többi nőstény fölött, sőt néha az alantas hímek fölött is áll. Rajtuk kívül még néhány fejlett, erős hím és nőtény található a ranglétra felsőbb fokain, de közöttük is van kisebb vagy nagyobb rangkülönbség. A "köznép" a gyengébb - a hatalmi rangsor alacsonyabb helyein álló - hímekből, valamint mindkét nembeli kölykökből, süldőkből áll. A természetben persze e rangsort nehéz megfigyelni, már csak azért is, mert az ereje teljében levő falkavezér hatalma annyira vitathatatlan, hogy a többieknek eszébe sem jut ezt csorbítani. Ezért több kutató szerint a falkában nincs is hatalmi rangsor, s a hímek nem küzdenek meg egymással a vezérségért. Miért is volna szükség erre - érvelnek -, amikor a falka tulajdonképpen egy összetartó nagy család. A verekedés azért törhet ki, mert valamelyik hím megkísérel behatolni a másik család területére... Hogy melyik álláspont a helyes, azt további megfigyelésekkel kell eldönteni.